Történet
Az Erdőhorváti Műemlék Tájház egy népi lakóház, amely a 17. században nemesi birtokon épült, és szorosan kötődik a Nemes Bónis családhoz. A település és a tágabb vidék történelmi emlékezetében ez a ház nem csupán építészeti érték, hanem a szabadságért, a hitért és a közösségi szolidaritásért folytatott küzdelem jelképe is.
1. Nemes Bónis Ferenc öröksége
A ház alapítója és névadója Nemes Bónis Ferenc (1627–1671), aki protestáns hitéhez és hazájához mindvégig hű maradt, ezért koncepciós perben halálra ítélték és Pozsonyban nyilvánosan kivégezték. A vád alaptalan volt, a vádlottakat a védekezés jogától is megfosztották. A perben több mint 700 protestáns lelkészt és tanítót ítéltek halálra vagy gályarabságra, egyházi és világi hatalmasságok nyomására.
Ez a brutális eljárás – melyet a Szelepcsényi György esztergomi érsek által vezetett rendkívüli törvényszék folytatott le – a hatalom természetét mutatta: a szabadság és a szabad vallásgyakorlás elnyomását.
2. Párhuzamok és emlékezetpolitika
Bónis Ferenc története a mai kor számára is tanulságos. A hatalom gyakran igyekszik eltüntetni azokat a nyomokat, amelyek a zsarnokság és az önkény bizonyítékai.
A közösségi összefogásnak, a SASLA civil szervezet és a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma diákjai munkájának köszönhetően azonban a ház megmenekült, és műemlékként védett érték lett. Ma az állami nyilvántartásban szerepel:
- Nyilvántartott műemléki érték (azonosító: 30509)
- Világörökség része (azonosító: 30481)
- Műemlék történeti táj (azonosító: 11575, 18739)
3. Protestánsok és zsidó közösségek
A Bónis család és más protestáns nemesek a történelem során sok esetben támogatták a helyi zsidó közösségeket. Mindkét csoport vallási és társadalmi okokból üldöztetést szenvedett el.
4. Európai kitekintés és történelmi kapcsolódások
A gályarabságra ítélt protestáns prédikátorok sorsát végül holland támogatással sikerült enyhíteni: a híres Ruyter admirális flottája szabadította ki őket. A nemzetközi összefogás korai példája ez, amely a szabadság és az emberi méltóság védelmében született.
5. Mai párhuzamok és üzenet
Az önkényuralom mechanizmusai ma is felismerhetők: a kritikát megfogalmazókkal szemben.
A rendeleti kormányzás, az egyre központosított bírósági rendszer és az eltérő véleményekkel szembeni fellépés – ahogyan azt az Emberi Jogok Európai Bírósága Baka András ügyében is kimondta – mind a mai “koncepciós eljárások” modern változataiként értelmezhetők.
6. Összegzés
Ez az épület emlékeztető arra, hogy a szabadságot mindig őrizni kell, mert a hatalom újra és újra kísértést érez az elnyomásra.