Erdőhorváti Műemlék Tájház

Múlt és jelen párhuzama

Történet

Az Erdőhorváti Műemlék Tájház egy népi lakóház, amely a 17. században nemesi birtokon épült, és szorosan kötődik a Nemes Bónis családhoz. A település és a tágabb vidék történelmi emlékezetében ez a ház nem csupán építészeti érték, hanem a szabadságért, a hitért és a közösségi szolidaritásért folytatott küzdelem jelképe is.

1. Nemes Bónis Ferenc öröksége

A ház alapítója és névadója Nemes Bónis Ferenc (1627–1671), aki protestáns hitéhez és hazájához mindvégig hű maradt, ezért koncepciós perben halálra ítélték és Pozsonyban nyilvánosan kivégezték. A vád alaptalan volt, a vádlottakat a védekezés jogától is megfosztották. A perben több mint 700 protestáns lelkészt és tanítót ítéltek halálra vagy gályarabságra, egyházi és világi hatalmasságok nyomására.

Ez a brutális eljárás – melyet a Szelepcsényi György esztergomi érsek által vezetett rendkívüli törvényszék folytatott le – a hatalom természetét mutatta: a szabadság és a szabad vallásgyakorlás elnyomását.

2. Párhuzamok és emlékezetpolitika

Bónis Ferenc története a mai kor számára is tanulságos. A hatalom gyakran igyekszik eltüntetni azokat a nyomokat, amelyek a zsarnokság és az önkény bizonyítékai.

A közösségi összefogásnak, a SASLA civil szervezet és a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma diákjai munkájának köszönhetően azonban a ház megmenekült, és műemlékként védett érték lett. Ma az állami nyilvántartásban szerepel:

3. Protestánsok és zsidó közösségek

A Bónis család és más protestáns nemesek a történelem során sok esetben támogatták a helyi zsidó közösségeket. Mindkét csoport vallási és társadalmi okokból üldöztetést szenvedett el.

4. Európai kitekintés és történelmi kapcsolódások

A gályarabságra ítélt protestáns prédikátorok sorsát végül holland támogatással sikerült enyhíteni: a híres Ruyter admirális flottája szabadította ki őket. A nemzetközi összefogás korai példája ez, amely a szabadság és az emberi méltóság védelmében született.

5. Mai párhuzamok és üzenet

Az önkényuralom mechanizmusai ma is felismerhetők: a kritikát megfogalmazókkal szemben.

A rendeleti kormányzás, az egyre központosított bírósági rendszer és az eltérő véleményekkel szembeni fellépés – ahogyan azt az Emberi Jogok Európai Bírósága Baka András ügyében is kimondta – mind a mai “koncepciós eljárások” modern változataiként értelmezhetők.

6. Összegzés

Ez az épület emlékeztető arra, hogy a szabadságot mindig őrizni kell, mert a hatalom újra és újra kísértést érez az elnyomásra.

Bónis Ferenc és a Wesselényi-felkelés

A 17. század második felében Magyarország a Habsburg-uralom súlya alatt élt, amely egyre inkább elnyomta a nemesi jogokat, a vallásszabadságot és a magyar államiság maradványait.

A Wesselényi-felkelés célja: a magyar rendi jogok védelme, a vallásszabadság biztosítása, az idegen zsoldosok elnyomásának megszüntetése.

Bónis Ferenc az egyetlen volt a főurak közül, aki a kezdetektől a végéig kitartott az elvek mellett. Társai vagy megalkudtak, vagy elárulták az ügyet – ő azonban vállalta a börtönt és a halált is.

Hősies kiállása máig példát mutat: nem az számít, hogy sikerrel járt-e, hanem hogy a hűség és az igazság mellett maradt.

Rákóczi Ferenc és az árnyalt valóság

Az idősebb Rákóczi-ág (Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc révén) a Habsburgokkal kötött kompromisszumokkal próbált túlélni.

A felkelés idején Rákóczi Ferenc is halálra ítélt volt, ám édesanyja, Báthory Zsófia közbenjárásával és 400 000 aranyforint váltságdíj fejében életben maradt. Ez az összeg az akkori Magyarország éves bevételeinek közel felét tette ki. Rákóczi Ferenc ezt követően Sárospatakon, korábbi elveit háttérbe szorítva élt tovább, a protestáns prédikátorok és jobbágyság ellen a jezsuiták befolyása alatt fellépve.

A sárospataki kollégium diákjai – akik a protestáns szellemi élet központját jelentették – üldözés miatt kényszerültek bujdosásra. Ez a diáküldözés örök figyelmeztetés: az ifjúság szabad gondolkodása mindig célpontja volt az elnyomó hatalomnak.

Az üldözés árnyéka és a jelen párhuzamai

Bónis Ferenc hűségét és áldozatát a hatalom eltiporni próbálta, míg a megalkuvókat felemelték.

A múlt és a jelen közötti párhuzam: a rendeleti kormányzás, az intézményi autonómia felszámolása és az európai jogrend figyelmeztetései mind mutatják, mennyire törékeny a szabadság.

Műemlékvédelmi eljárás és civil összefogás

A ház védettségét többek között az önkormányzat eredeti bontási terve ellen civil összefogással érték el. A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma diákjai közreműködésével sikerült megmenteni az épületet.

A Tájékoztató Tábla Szövege

Műemlék Tájház
A protestáns Nemes Bónis Ferenc (1627 - 1671 ápr. 30. Pozsony) emlékére.
Helyreállíttatta: SASLA non-governmental organization in Hungary, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma diákjainak közösségi munkájával.

Védettség jogi jellege:
- nyílvántartott műemléki érték ( azonosító: 30509)
- világörökség ( azonosító: 30481)
-műemlék történeti táj ( azonosító: 11575. 18739)

A házat a család nemesi birtokára építtette: Nemes Bónis Ferenc 1806 aug. 19.

Nemes Bónis Ferencet aki mindvégig kitartott protestáns hite és hazája mellett koncepciós perben halálra ítélték és nyílvánosan kivégezték Pozsonyban. Az ítéletet a iudicium delegatum extraordinarium (rendkívüli törvényszék) hozta Szelepcsényi György esztergomi érsek, Magyarország prímása elnökletével. A törvényszék további több mint 700 protestáns lelkészt és tanítót idézett meg és ítélt halálra, vagy gályarabságra. A vád nem a beidézettek vallása hanem polgári magatartása volt. Bizonyítási eljárásra nem került sor. A vádlottaktól megtagadták a saját védelmükre szólás jogát.

A törvényszék további tagjai: Széchenyi György kalocsai érsek, Erdődi Pálffi Tamás nyitrai püspök, Kollonics Leopold bécsújhelyi püspök, Sennyei István veszprémi püspök, Gubasóczi János pécsi püspök, Balog István és Korompai János a nagy-szombati káptalan tagjai, Kerekes Menyhért, Vályi Mihály és Török György egyházi férfiak, Gróf Forgács Ádám kincstárnok, Gróf Eszterházi Pál, Erdődi Gróf Pálffi Miklós pozsonyi főispán, Majtényi János királyi személynök, Majláth Miklós királyi ügyvéd nevében és személyében: Horváth György mint közvádló, Lapsánszki János törvényszéki jegyző, Gróf Pálffi Antal Pál, Ziehi István, Martinius János, Gróf Erdődi György, Gróf Illésházi György, Szente Bálint, Móricz István, Mednyánszki János, Pesti András, Trsztyánszki György, Fodróczki Péter, Czobor Ádám, Balassa Bálint, Orbán Pál, Berényi György. A törvényszék tagjai egy kivétellel katolikus hitüek voltak.

Fenntartó: SASLA
Gondnok tel: 06 20 4 95 75 25
Non-governmental organization in Hungary WhatsApp

2011 végén a Fidesz-KDNP javaslatára a Parlament mindenféle jogorvoslati eljárás nélkül megfosztotta Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróságon betöltött elnöki posztjától. Baka, büne" az volt, hogy nyilvánosan bírálta az új kormány jogalkotási reformját", amellyel a korábbinál egy sokkal centralizáltabb, a kormánynak kitett bírósági rendszert hoztak létre. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való joga. Baka Andrást személyre szabott jogalkotással távolították el a tisztségéből, 2020 nyarán ugyanezzel a módszerrel ültették a Kúria elnöki székébe a bírói múlttal nem rendelkező Varga Zs. Andrást, figyelmen kívül hagyva a bírák önigazgatási testületének tiltakozását. Az ítéletben a strasbourgi bíróság külön kitért az ügy dermesztő hatására (chilling effect).

(Ez a szakasz a bejáratnál található tábla hiteles, szó szerinti szövege.)

Erdőhorváti Tájház tájékoztató tábla

„Az épület a helyi történelem fontos része, emlékeztet a múlt hibáira és azokra, akik az igazságért kiálltak. Bónis Ferenc – a Wesselényi-felkelés résztvevője – mindvégig hű maradt a szabadság ügyéhez. Az ő áldozata figyelmeztetés a jelen számára is: a hatalom gyakran felemeli a megalkuvókat, de az igazságért kiállók öröksége maradandó. Ez a tájház civil és független kezdeményezés. „A műemléki terület a nemzetközi egyezmények alapján kiegészítő védelmet élvezhet, ami bizonyos jogi előírásokat eltérően kezelhet.

Felhasznált források

  1. Szilágyi Sándor: A magyar protestáns gályarabok története, Budapest, 1881. Elérhető: MEK
  2. Magyar Nemzeti Levéltár: A Wesselényi-féle összeesküvés és következményei. Elérhető: mnl.gov.hu
  3. Magyar Katolikus Lexikon: Szelepcsényi György. Elérhető: lexikon.katolikus.hu
  4. Reformatus.hu: Gályarab prédikátorok. Elérhető: reformatus.hu
  5. Múlt-kor történelmi portál: Gályarabságra ítélt protestáns lelkészek. Elérhető: mult-kor.hu
  6. Dutch National Archives: Michiel de Ruyter. Elérhető: nationaalarchief.nl
  7. Britannica: Michiel Adriaanszoon de Ruyter. Elérhető: britannica.com
  8. Sárospataki Református Kollégium: refisk.hu és patakirefkollegium.hu
  9. Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I–II., Kalligram, 2012.
  10. Magyar Zsidó Lexikon (1929). Elérhető: MEK
  11. Műemlékem.hu: Erdőhorváti tájház. Elérhető: muemlekem.hu
  12. Magyar Nemzeti Levéltár: Wesselényi-összeesküvés. Elérhető: mnl.gov.hu
  13. Benda Kálmán: A kuruc kor története, Gondolat, 1976.
  14. Ablonczy Balázs: Rákóczi kultusz a 19–20. században.
  15. Emberi Jogok Európai Bírósága: Baka v. Hungary (20261/12). Elérhető: HUDOC ECHR
  16. Amnesty International: Rule of law and human rights in Hungary. Elérhető: amnesty.org
  17. Freedom House: Hungary – Nations in Transit. Elérhető: freedomhouse.org

Idézetek

  1. Embassy of Hungary, The Hague: „On 11th February 1676, Dutch Admiral Michiel de Ruyter liberated 26 Hungarian Protestant preachers who had been sentenced to work as galley slaves in Naples. The pastors had been imprisoned for refusing to convert to Catholicism after the suppression of the Wesselényi conspiracy.”
    Forrás: haga.mfa.gov.hu
  2. Reformatus.hu (English): „In 1675, thirty Hungarian Protestant ministers were sentenced to galley slavery in Naples. They were accused of rebellion and heresy after the Habsburg crackdown. Their suffering became a testimony of faith, and their liberation by Admiral De Ruyter a defining moment in Hungarian Protestant memory.”
    Forrás: reformatus.hu
  3. Reformed Church in Hungary – History: „The Decade of Mourning (1671–1681) followed the failed Wesselényi conspiracy. Hundreds of Protestant pastors were arrested, and many sentenced to slavery. The ‘Bloody Court’ of Pozsony in 1673 and the subsequent trials became symbols of religious persecution in Hungarian history.”
    Forrás: reformatusegyhaz.hu
  4. Wikipedia – Magnate Conspiracy: „The Magnate conspiracy was a 17th-century attempt by Hungarian nobles to end Habsburg rule in Royal Hungary. After its discovery in 1670, leading nobles were executed or imprisoned, and Protestant ministers were persecuted. This event triggered a harsher Habsburg re-Catholicization policy.”
    Forrás: Wikipedia